A mindennapi életünket szolgáló földmérés, más néven geodézia hosszú múlttal rendelkező tudomány. Az egyiptomi piramisok, Mezopotámia csatornahálózata, Mária Terézia által bevezetett (mai napig elő) ingatlan nyílvántartás nem jöhetetett volna létre földmérés nélkül. Sőt, gondoljunk a napjainkban már hétköznapinak számító légi közlekedésre, mely nem működhetne, ha ha nem ismernénk pontosan a Föld alakját. A Föld alakjának a meghatározása a földmérés speciális ágának, a felsőgeodéziának a feladata.
Utak, vasutak, épületek stb. tervezése sem történhetne földmérés nélkül. Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy egy védőgát, támfal, épület süllyed, mozog, szintén földmérés szükséges. Kerítéseket, épületet, közműveket a megfelelő helyre építsenek, szintén földmérés szükséges.
A fentiekben próbáltam ismertetni a földmérés, geodézia sokszínűségét. E rövid összefoglalóban utaltam:
Még egy nagyon fontos, amit ki kell emelni, a földmérési alaptérkép. Minden geodéziai munka elvégzéséhez a földmérési alaptérkép adatait használjuk fel. A földmérési alaptérkép ábrázolja Országunk városait, településeit, gyárait, szántóföldjeit épületeit, telkeit. Egy-egy város, község térképeit az illetékes földhivatalok kezelik, a naprakész állapotot a földmérők által készített vázrajzok biztosítják.
Az alaptérképek elkészítéséhez földmérés, vagy más néven geodézia szükséges. A térképkészítés elve röviden:
Ez már tulajdonképpen a térkép.
A fentiekben leírtak csak az elvet ismertetik. Ahhoz, hogy elkészüljön a földmérési térkép, nagyon sok geodéziai munka elvégzése szükséges. Alappontokat kell meghatározni, fel kell mérni az utakat, vasutakat, gyárakat, telkeket, épületeket. Meg kell szerkeszteni a térképet, kiszámítani a földhivatali nyilvántartáshoz szükséges adatokat stb.
A földmérés történhet hagyományos geodéziai úton, vagy fotogrammetria alkalmazásával. A geodézia módszereiben az utóbbi 15 évben gyökeres változás történt. Régebben a felméréseket teodolittal, mérőszalaggal, szögprizmával végezték. A számításokat szögfüggvény táblázat és kézi számológép segítségével hajtották végre. A térképek megszerkesztése hosszadalmas folyamat volt.
A 90-es években megjelentek a mérőállomások, melyek a földmérést hatékonyabbá tették. Többek között szükségtelenné vált a mérőszalagos mérés, mérési eredmények leírása stb, mivel ezeket és még sok más adatot a mérőállomás meghatározza, a későbbi feldolgozás érdekében tárolja. Irodai feldolgozást ma már korszerű számítógépekkel és azokra telepített szoftverekkel végezzük. Nincs szükség kézi rajzolásra, szerkesztésre. A térképeket, vázrajzokat, alaprajzokat digitális formában állítjuk elő, és szükség esetén kinyomtatjuk.
Földméréssel kapcsolatos mérnöki tevékenységünk széleskörű:
A fentiekben leírt földmérés bővebb ismertetése a honlapunk külön menüpontjaiban olvasható.